Nemzeti Táncegyüttes

Magyar Nemzeti Táncegyüttes

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, több, mint húsz pár táncossal, saját zenekarral, gazdag, színes repertoárral és a magyar nyelvterület szinte minden táját felölelő hatalmas népviseleti gyűjteménnyel. A táncművészek, a zenészek és az itt alkotó koreográfusok „anyanyelve” a Kárpát-medence néptánc és népzenei kincse. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága.

Művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, érdemes- és kiváló művész.
Tovább a Magyar Nemzeti Táncegyüttes honlapjára

Honvéd Férfikar

Honvéd Férfikar

A világszerte egyedülálló, 40 fős Honvéd Férfikar Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa. Hangzásában összegződik a drámai erő az emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel. A Magyar Örökség díjas kórus gazdag és változatos repertoárral rendelkezik. Műsorrendjén egyaránt megtalálhatók a világhírű oratorikus művek, népszerű operák és örökzöld operett dallamok, valamint a férfikari „a cappella” kórusirodalom legjobb alkotásai. Az énekkartól nem idegen a crossover műfaja sem. A Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjjal kitüntetett Honvéd Férfikar karigazgatója Riederauer Richárd  karnagy.

Tovább a Honvéd Férfikar honlapjára

KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT ZSURÁFSZKY ZOLTÁN

március 15,2013

Zsuráfszky Zoltán táncművészt, koreográfust, Harangozó Gyula-díjas érdemes és kiváló művészt, a Honvéd Együttes művészeti vezetőjét több évtizedes kimagasló művészi munkássága, a Kárpát-medencei magyar néptánckincs gyűjtése, megőrzése és közkinccsé tétele érdekében végzett sokoldalú tevékenysége elismeréseként 2013. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki.

Zsuráfszky ZoltánZsuráfszky Zoltán művészeti vezető 1956-ban született, Szikszón. Az Állami Balett Intézet néptánc-tagozatának elvégzését követően az Magyar Állami Népi Együttes szólistája, majd 1983-ig tánckarvezetője. Az Egri Tanárképző Főiskola pedagógia-népművelés szakán, majd később a Magyar Táncművészeti Főiskola koreográfus szakán szerzett főiskolai diplomát. 

Az 1980-as évek elejétől 1991-ig a szegedi JATE Bálint Sándor Táncegyüttes és a gyöngyösi Vidróczki Együttes művészeti vezetője. Emellett, 1984 őszén, több táncos barátjával megalapította a Kodály Kamara Táncegyüttest, amelynek művészeti vezetője volt.

1991 és 2007 között a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője és igazgatója. Irányítása alatt az együttes művészi munkája egyrészt az eredeti néptáncokat legautentikusabban reprezentáló színpadi megfogalmazásokra, másrészt a hagyományon alapuló gondolati tartalmú, tematikus jellegű, táncművészeti feladatokat jobban kiszélesítő, táncszínházi produkciókra épül.

A hazai hivatásos és amatőr együttesek szinte mindegyikében dolgozott. 1980-tól rendszeresen tanít az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Svájcban, Németországban és Japánban. A táncgyűjtés vezetőjeként részt vett az utóbbi évek legnagyobb népzenei gyűjtésében, az Utolsó Óra programban.

2007 és 2012 júniusa között a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője. (A Budapest Táncegyüttes beolvadt a Honvéd Táncszínházba.) 2012. június 15-e óta a Honvéd Együttes művészeti vezetője.

A magyar etnikum mellett foglalkozott a román, szlovák, délszláv gorál és cigányfolklórral, gyűjtéseinek anyagát a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Néptánc Osztálya archívuma őrzi. Koreográfiai művészetében e hatalmas – és ilyen magas szinten kevesek által elsajátított – eredeti néptáncanyagból építkezik. Több színházi produkció (Budapesti Kamaraszínház, Pesti Magyar Színház, Egri Gárdonyi Színház, Katona József Színház) koreográfusa.

Boldog, kiegyensúlyozott családi életet él. Felesége, Vincze Zsuzsanna (több mint 25 éve segíti szakmai munkáját) az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett etnográfus, valamint magyar nyelv- és irodalom szakos diplomát. Négy gyermek édesapja. Az utóbbi évek legjelentősebb, egész estét betöltő táncszínházi produkciói, amelyeknek koreográfusa és rendezője is egyben:
Csárdás – A Kelet tangója
Fekete- piros tánc
Monarchia – Népek tánczai
Élő Martin Archívum
Kalotaszeg, Szatmár, Mezőség, Bonchida, Gyimes
Egy mondat
önálló, előadói est
Magyar Rapszódia
történelmi táncképek
Csipkerózsika
mesejáték
Tündérmese mesejáték
Drakula táncjáték felnőtteknek
Boldog emberek
Móricz művek táncos adaptációja
Gipsy Spirit
A cigányság tánckultúrája
Betyárok
táncjáték
Boldogasszony vendégség
Szegedi Szabadtéri Játékok
Benyovszky táncjáték a Ghymes Együttessel
Ballada

A halálra táncoltatott lány (amerikai filmprodukció)
A Tenkes kapitánya zenés, kalandos táncjáték (Művészetek Palotája, 2009)
Dózsa Tánckrónika Dózsa György tetteiről (Szeged 2010; Művészetek Palotája 2011-től)
Folklórkalendárium I. – Táncoló tavasz (Nemzeti Táncszínház, 2012
Komolyzenei művek rendező- koreográfusa:
Makrokozmosz (táncköltemény Bartók Béla: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művére)
Metamorfózisok” (táncköltemény Kodály: Felszállott a páva – variációk magyar népdalra című művére)
Carmina Burana (rendező-koreográfus)
Tolcsvay-Bella: „Testamentom” (rendező-koregráfus)
Vezető koreográfusként vett részt a Keleti Táncvihar, Millenniumi Sokadalom,Duna Rapszódia, Egri csillagok című műsorokban, Szörényi Levente: az Árpád népe c. misztikus operában, illetve a Jubileumi „István a király” rockoperában, valamint a Tűztánc című produkcióban és a Budapesti Operettszínház 2011 októberében bemutatott Cigányszerelem című darabjában.
Díjak:
Népművészet Ifjú Mestere (1977)
Év táncosa-díj (1985)
Magyar Művészetért Díj (1989)
Harangozó Gyula-díj (1993)
Érdemes Művész (2002)
Év koreográfusa-díj (2005)
Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (2006)
Kiváló Művész (2010)