Táncegyüttes

Magyar Nemzeti Táncegyüttes

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) Magyarország legnagyobb létszámú, 40 tagú (20 pár) hivatásos néptánc együttese. „Anyanyelve” a Kárpát-medence néptánckincse, amelyből a nagyformátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklór műsorokig, a rockoperáktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedő, sokszínű repertoár építkezik.  Az EuropaS Magyar Táncdíjjal kitüntetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes, egyben a Honvéd Együttes művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus, Kossuth-díjas Kiváló Művész.

For the English website of Hungarian National Dance Ensemble, click HERE!

Tovább a Magyar Nemzeti Táncegyüttes honlapjára

Férfikar

Honvéd Férfikar

A világszerte egyedülálló, 40 fős Honvéd Férfikar Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa. Hangzásában összegződik a drámai erő az emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel. A Magyar Örökségdíjas kórus gazdag és változatos repertoárral rendelkezik. Műsorrendjén egyaránt megtalálhatók a világhírű oratorikus művek, népszerű operák és örökzöld operett dallamok, valamint a férfikari „a cappella” kórusirodalom legjobb alkotásai. Az énekkartól nem idegen a crossover műfaja sem. A Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjjal kitüntetett Honvéd Férfikar karigazgatója Riederauer Richár megbízott karnagy.

A Honvéd Férfikar koncertjei Lengyelországban

október 27,2013

Október 19-én és 20-án a Honvéd Férfikar, a Budapesti Stúdió Kórus Egyesület, a Stilla Pectus Polgári Egyesület (Szlovákia), a Capella Cracoviensis (Lengyelország) és a Krakkói Zeneakadémia együttműködésével, nagy sikerrel mutatta be Krakkóban és Czestohowában Liszt Ferenc: Szent Szaniszló oratórium-töredékek című művét.

A Visegrádi Alap támogatásával megvalósult nagyszabású zenei eseménysor kuriozitását a helyszínek: Krakkóban a Jezsuita Bazilika, Czestohowában pedig az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok Jasna Gorai kegytemploma is különlegessé tette. Az oratórium Liszt utolsó alkotói periódusában született. Amikor a szerző 1861-ben Weimarból Rómába költözött, ekkor kezdett foglalkozni intenzíven a Szent Szaniszló terveivel. A librettó Lucjan Siemienski, lengyel író és folklorista munkája. Az eredeti lengyel szöveget Peter Cornelius ültette át német nyelvre. Liszt egy monumentális, négy részből álló művet kívánt írni. Annak ellenére, hogy végül nem fejezte be a Szent Szaniszlót, még így torzóként is monumentális alkotásról van szó, amelynek terjedelme majd másfél órányi. A lengyel állam védőszentjének, Szent Szaniszlónak, Krakkó püspökének élettörténetét feldolgozó még torzóként is hatalmas oratórium-töredék krakkói és czestohowai templomi hangversenyei a lengyel-magyar kulturális együttműködés szép példái. Az események fővédnökei: Dr. Gyurcsík Iván, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; Stanisław Dziwisz bíboros; Jerzy Miller, a Małopolskai Vajdaság vajdája; Marek Sowa, a Małopolskai Vajdaság parlamentjének elnöke; Jacek Majchrowski professzor, Krakkó város főpolgármestere voltak.

koncert_Szaniszlo_krakko1 koncert_Szaniszlo_Krakko2