Nemzeti Táncegyüttes

Magyar Nemzeti Táncegyüttes

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, több, mint húsz pár táncossal, saját zenekarral, gazdag, színes repertoárral és a magyar nyelvterület szinte minden táját felölelő hatalmas népviseleti gyűjteménnyel. A táncművészek, a zenészek és az itt alkotó koreográfusok „anyanyelve” a Kárpát-medence néptánc és népzenei kincse. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága.

Művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, érdemes- és kiváló művész.
Tovább a Magyar Nemzeti Táncegyüttes honlapjára

Honvéd Férfikar

Honvéd Férfikar

A világszerte egyedülálló, 40 fős Honvéd Férfikar Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa. Hangzásában összegződik a drámai erő az emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel. A Magyar Örökség díjas kórus gazdag és változatos repertoárral rendelkezik. Műsorrendjén egyaránt megtalálhatók a világhírű oratorikus művek, népszerű operák és örökzöld operett dallamok, valamint a férfikari „a cappella” kórusirodalom legjobb alkotásai. Az énekkartól nem idegen a crossover műfaja sem. A Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjjal kitüntetett Honvéd Férfikar karigazgatója Riederauer Richárd  karnagy.

Tovább a Honvéd Férfikar honlapjára

„Repülünk, Mari!” – Körhinta a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel

február 20,2015

Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy – évszázadok paraszti törvénye szerint – egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára. Szerelem? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a társadalom törvénye, a józanész, mint két ember egymás-akarása?

A Körhinta története az ötvenes évek Magyarországán játszódik, ahol a közös földművelői sorsot „felkaroló” termelőszövetkezetek jelentik az új társadalmi rendet. De nem mindenkinek. A szövetkezetből ki akar lépni Pataki István, és a lányát – földegyesítés okán –egy egyéni termelőhöz kívánja feleségül adni. A lány, Mari azonban mást szeret, Mátét, aki viszont a szövetkezetben keresi és találja meg a boldogulását. Mari szembeszáll az apjával, aki a szóváltás csúcsán baltával támad a gyerekére, mire a lány elmenekül otthonról és összetalálkozik Mátéval.

A Sarkadi-novella alapján készült Körhinta a magyar filmtörténet egyik klasszikusa. Fábri Zoltán rendezése 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma jelölést kapott. Két főszereplője, Törőcsik Mari és a nem sokkal később tragikus körülmények között elhunyt Soós Imre a korszak meghatározó csillagai voltak. A vásári körhinta szédítő forgásában Soós Imre odakiáltja Törőcsik Marinak: „Repülünk, Mari!”. Ez a két szó ma is a fiatalok igazságát, a szerelem és a szabadság szédítő mámorát hirdeti.

Sarkadi Imre – Fábri Zoltán – Nádasy László művei alapján a forgatókönyvet írta:
Vincze Zsuzsa

Zeneszerző: Lakatos Robi

Szereplők: Cserhalmi György m.v., Szűcs Nelli, ifj. Vidnyánszky Attila e.h., Kiss Andrea e.h., Farkas Dénes

Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes

Művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán

Művészeti főmunkatárs: Vincze Zsuzsa, tánckarvezetők: Appelshoffer János, Rémi Tünde, Valach Gábor

Zenekarvezető, prímás: Papp István Gázsa, zenei vezető: Szabó Dániel

Közreműködő zenészek: D. Tóth Sándor (brácsa), Liber Róbert (bőgő), Csávás Attila (fúvós hangszerek), Takács Ádám (hegedű), Szabó Dániel (cimbalom)

Díszlettervező: Mira János, jelmeztervező – dramaturg: Vincze Zsuzsa, társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, rendező: Vidnyánszky Attila

Sarkadi Imre örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.

 Bemutató: február 20-án a Nemzeti Színházban

További előadások: február 21., 22., 23., 28., március 3., 21., 22., 24., április 3., 10., 27.Korhinta_A3_297x420mm_RGB_OK

www.nemzetiszinhaz.hu

 

kh2

 

kh3

 

kh8  korhi1 kh9  kh4