Táncegyüttes

Magyar Nemzeti Táncegyüttes

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) Magyarország legnagyobb létszámú, 40 tagú (20 pár) hivatásos néptánc együttese. „Anyanyelve” a Kárpát-medence néptánckincse, amelyből a nagyformátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklór műsorokig, a rockoperáktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedő, sokszínű repertoár építkezik.  Az EuropaS Magyar Táncdíjjal kitüntetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes, egyben a Honvéd Együttes művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus, Kossuth-díjas Kiváló Művész.

For the English website of Hungarian National Dance Ensemble, click HERE!

Tovább a Magyar Nemzeti Táncegyüttes honlapjára

Férfikar

Honvéd Férfikar

A világszerte egyedülálló, 40 fős Honvéd Férfikar Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa. Hangzásában összegződik a drámai erő az emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel. A Magyar Örökségdíjas kórus gazdag és változatos repertoárral rendelkezik. Műsorrendjén egyaránt megtalálhatók a világhírű oratorikus művek, népszerű operák és örökzöld operett dallamok, valamint a férfikari „a cappella” kórusirodalom legjobb alkotásai. Az énekkartól nem idegen a crossover műfaja sem. A Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjjal kitüntetett Honvéd Férfikar karigazgatója Strausz Kálmán Liszt-díjas karnagy.

Fókuszban Molnár István és Zsuráfszky Zoltán

május 14,2015

Május 16-án, szombaton 19 órai kezdettel Molnár István posztomusz Kossuth-díjas koreográfus, táncművész és kiemelkedő néprajzkutató, és Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas koreográfus, rendező, táncművész, a Honvéd Együttes és tánckara, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője munkássága lesz a témája a Hagyományok Háza „Fókuszban a koreográfusok” című sorozatának.

 A Hagyományok Háza és a Magyar Táncművészek Szövetsége új előadás-sorozatában a színpadi néptáncművészet kiemelkedő koreográfusait állítja fókuszba. Az est első részében egy, a színpadi tánctörténetben ma már klasszikus alkotó emblematikus koreográfiái jelennek meg, amelyek az adott kor mindenféle társadalmi, kulturális vagy politikai befolyásolása ellenére is örökérvényűvé váltak. Az est második részében egy még aktívan alkotó koreográfus műveit mutatjuk be, meggyőzően érzékeltetve ezáltal a színpadi néptáncművészet fejlődését, a törvényszerű hasonlóságokat és különbségeket, korunk kérdéseit és az arra adott aktuális válaszokat. A múlt és a jelen „megidézésében” a hivatásos táncegyüttesek mellett a legjobb öntevékeny együttesek közreműködésére is számítunk. A koreográfiák bemutatása után lehetőséget nyújtunk az alkotókkal való beszélgetésre is.

MŰSOR:

  1. rész: Molnár István

Galambos Tibor és az Erkel Ferenc Néptáncegyüttes közreműködésével válogatás Molnár István koreográfiáiból.

MolnárIMolnár István, a magyar táncművészet klasszikusa a folklór­hagyományok gyűjtőjeként és rendszerezőjeként, művész-tanárként, a magyar színpadi szimfonikus és dramatikus néptánc­művészet megteremtőjeként egyaránt maradandót alkotott.

Koreográfiáiból történt válogatással tiszteleg emlékének a magyar táncművészet színe-java, köztük volt tanítványai és a tanítványok tanítványai: nagyrészt filmfelvételekről.

 

  1. rész: Zsuráfszky Zoltán

Közreműködik: Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckara és zenekara

 Zsura_kicsi_72 (25 of 33)

Üzenet a Székelyföldről – (Napszédítő című előadás fináléja)

Nádszál – Kányádi Sándor azonos című versének ihletésére (Sírnak a harangok c. előadásból), táncolja: Sánta Gergő, közreműködik: Fazakas Júlia színművész

Vörösmarty Mihály: A vén cigány (hangfelvételről előadja: Bessenyei Ferenc)

Fordulj kedves lovam (1986) (zene: Éri Péter, Muzsikás együttes, részlet a Még egy mondat… c. előadásból)

Ősz az idő…  (1993) (zene: ifj. Csoóri Sándor, a hangfelvételen a Muzsikás együttes)

Hidegen fújnak a szelek  (1986)  (zene: ifj. Csoóri Sándor, ének Sebestyén Márta)

Szerelmi kettős – (Csárdás! – A Kelet tangója), táncolják: Gömöri Éva és Zámbó István

Maros-menti csingerálás – (Csárdás!- A Kelet tangója)

Mezőségi táncház – (Csárdás! – A Kelet tangója, finálé)

 

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője

 

Molnár István (1908, Kolozsvár – 1987, Bu­dapest) kiváló művész, posztumusz Kossuth-díjas magyar koreográfus, táncművész, néptánckutató, a korszerű táncfolkloriszti­kai kutatás alapjait vetette meg, Bartók és Kodály példáját követve alakította ki koncep­cióját. 1936-ban még tornászként vett részt a berlini olimpián, majd expresszionista táncos­ként ért haza Párizsból, a néptánccal hazatérését követően, 1939-től kezdve foglalkozott. Több amatőr együttest alapított és vezetett (Csokonai Együttes, Ruggyantaárugyár Együttese), majd a SZOT Művészegyüttes mű­vészeti vezetése és a Honvéd Művészegyüt­tes után a Budapest Táncegyüttes vezetője (1956–71) lett. Kötelességének tartotta az eredeti néptánc bemutatását, megőrizve improvizatív jellegét, miközben a hagyomány formavilágát summázó, ebből sarjadó szuve­rén táncnyelv megteremtését tűzte ki célul.

Zsuráfszky Zoltán kiváló művész, Kossuth-díjas táncművész, koreográfus 1956-ban született Szikszón. Az Állami Balett Intézet néptánc ta­gozatának elvégzését követően a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, majd 1983-ig tánckarvezetője. Művészeti vezetője volt a JATE Bálint Sándor Táncegyüttesnek és a gyöngyösi Vidróczki Együttesnek is, majd a legendás Kodály Kamara Táncegyüttesnek. 1991-től a Budapest Táncegyüttes művésze­ti vezetője és iés igazgatója, amely 2007-ben beolvadt a Honvéd Táncszínházba. Zsuráfszky 2007-től a Honvéd Táncszínház (ma Magyar Nemzeti Táncegyüttes) és 2012-től a Honvéd Együttes művészeti vezetője.

Közreműködő együttesek: Magyar Nemze­ti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház), Erkel Ferenc Néptáncegyüttesfokuszban a koreogr

Bővebb információ: http://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/11882/