Nemzeti Táncegyüttes

Magyar Nemzeti Táncegyüttes

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, több, mint húsz pár táncossal, saját zenekarral, gazdag, színes repertoárral és a magyar nyelvterület szinte minden táját felölelő hatalmas népviseleti gyűjteménnyel. A táncművészek, a zenészek és az itt alkotó koreográfusok „anyanyelve” a Kárpát-medence néptánc és népzenei kincse. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága.

Művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, érdemes- és kiváló művész.
Tovább a Magyar Nemzeti Táncegyüttes honlapjára

Honvéd Férfikar

Honvéd Férfikar

A világszerte egyedülálló, 40 fős Honvéd Férfikar Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa. Hangzásában összegződik a drámai erő az emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel. A Magyar Örökség díjas kórus gazdag és változatos repertoárral rendelkezik. Műsorrendjén egyaránt megtalálhatók a világhírű oratorikus művek, népszerű operák és örökzöld operett dallamok, valamint a férfikari „a cappella” kórusirodalom legjobb alkotásai. Az énekkartól nem idegen a crossover műfaja sem. A Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjjal kitüntetett Honvéd Férfikar karigazgatója Riederauer Richárd  karnagy.

Tovább a Honvéd Férfikar honlapjára

Liszt-év a Honvéd Férfikarral

november 27,2011

A Bartók Béla – Pásztory Ditta-díjas kórus január 21-én Pécsett kezdte meg a közreműködését a bicentenáriumi koncertsorozatban. Soron következő előadás: 2011. június 26-án Liszt Ferenc: Szent Szaniszló oratórium európai premier a Villányi úti Szent Imre-templomban.


Pécsett a Honvéd Férfikar Liszt: Krisztus oratóriumát mutatta be a Pannon Filharmonikusokkal, majd a budapesti és a bécsi Krisztus koncerteket egy különleges mű – a Szent Szaniszló oratórium (töredék) – lemezfelvétele követte.
Az oratórium Liszt utolsó alkotói periódusában született. A komponista 1861-ben Weimarból Rómába költözött, és kezdett foglalkozni intenzíven a Szent Szaniszló terveivel. A librettó Lucjan Siemienski, lengyel író és folklorista munkája. Az eredeti lengyel szöveget Peter Cornelius ültette át német nyelvre.
Liszt egy monumentális, négy részből álló művet kívánt írni. Elkészült részben az első, a másodikból és a harmadikból nem maradt fenn semmi és a negyedikből is csak néhány tétel készült el. Zenei nyelvezete adekvát az idős Liszt, jövőbe mutató modern, zenei megoldásaival.

Annak ellenére, hogy Liszt nem fejezte be a Szent Szaniszlót, még így torzóként is monumentális alkotásról van szó, amelynek terjedelme majd másfél órányi. A fennmaradt anyag egy részéből 2003-ban készült egy CD-felvétel, azonban a Honvéd Férfikar által készített felvételen minden fellelhető zenei anyag szerepelni fog, így ez lesz a lehető legteljesebb felvétel. Ehhez el kellett készíteni a csak zongora-letétben meglévő tételek hangszerelését. Erre a feladatra Kákonyi Árpád zeneszerző vállalkozott, a darab más tételeiben nyomon követhető Liszt-féle hangszerelési megoldások alapján.

A művet 2011. június 26-án 19.30-as kezdettel a Villányi úti Szent Imre Templomban élőben is bemutatja a Honvéd Férfikar.