Táncegyüttes

Magyar Nemzeti Táncegyüttes

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) Magyarország legnagyobb létszámú, 40 tagú (20 pár) hivatásos néptánc együttese. „Anyanyelve” a Kárpát-medence néptánckincse, amelyből a nagyformátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklór műsorokig, a rockoperáktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedő, sokszínű repertoár építkezik.  Az EuropaS Magyar Táncdíjjal kitüntetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes, egyben a Honvéd Együttes művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus, Kossuth-díjas Kiváló Művész.

For the English website of Hungarian National Dance Ensemble, click HERE!

Tovább a Magyar Nemzeti Táncegyüttes honlapjára

Férfikar

Honvéd Férfikar

A világszerte egyedülálló, 40 fős Honvéd Férfikar Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa. Hangzásában összegződik a drámai erő az emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel. A Magyar Örökségdíjas kórus gazdag és változatos repertoárral rendelkezik. Műsorrendjén egyaránt megtalálhatók a világhírű oratorikus művek, népszerű operák és örökzöld operett dallamok, valamint a férfikari „a cappella” kórusirodalom legjobb alkotásai. Az énekkartól nem idegen a crossover műfaja sem. A Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjjal kitüntetett Honvéd Férfikar karigazgatója Strausz Kálmán Liszt-díjas karnagy.

Az arab éjszaka Erdélyben

január 6,2012

Az arab éjszaka Erdélyben
A sikeres budapesti előadásokat követően a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron
Színházban vendégszerepelt a Honvéd Együttes színész-szólista tagozata.

A kisHamlet műhely, egy kortárs német művel, Az arab éjszakával mutatkozott be a Szent György napok programsorozatában.
“Végkifejlet nincs, nem is lehet. Hacsak nem vesszük a konyakos üveg
szétloccsanását az aszfalto(t  helyettesítő kövö)n. Ez, az egyetlen fizikai
történés viszont jó felütés. És mindehhez, zenei aláfestésként az állandó
vízcsepegés és valami monoton zúgás. Őrületbe kerget, de legalábbis
feszültté teszi a nézőt. Aki kapkodja a fejét ide-oda a (cseppet sem)
véletlenszerűen megszólaló szereplők között, nézi, amit nincs. Nem történik
semmi, mégis minden megtörténik. Lehetséges? Ez a színház csodája.”
(Váry O. Péter a sepsiszentgyörgyi vendégjátékról)