Nemzeti Táncegyüttes

Magyar Nemzeti Táncegyüttes

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, több, mint húsz pár táncossal, saját zenekarral, gazdag, színes repertoárral és a magyar nyelvterület szinte minden táját felölelő hatalmas népviseleti gyűjteménnyel. A táncművészek, a zenészek és az itt alkotó koreográfusok „anyanyelve” a Kárpát-medence néptánc és népzenei kincse. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága.

Művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, érdemes- és kiváló művész.
Tovább a Magyar Nemzeti Táncegyüttes honlapjára

Honvéd Férfikar

Honvéd Férfikar

A világszerte egyedülálló, 40 fős Honvéd Férfikar Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa. Hangzásában összegződik a drámai erő az emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel. A Magyar Örökség díjas kórus gazdag és változatos repertoárral rendelkezik. Műsorrendjén egyaránt megtalálhatók a világhírű oratorikus művek, népszerű operák és örökzöld operett dallamok, valamint a férfikari „a cappella” kórusirodalom legjobb alkotásai. Az énekkartól nem idegen a crossover műfaja sem. A Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjjal kitüntetett Honvéd Férfikar karigazgatója Riederauer Richárd megbízott karnagy.

Tovább a Honvéd Férfikar honlapjára

Drakula nem vérszegény

július 11,2016

A szegedma.hu cikke a Drakula utolsó tánca című előadásról

Azért, mert gyors egymásutánban öt nőt is elfogyaszt, és azért, mert Sánta Gergő még annál is gyorsabban ropja. Péntek este mutatták be a Drakula utolsó tánca című tánc-szín-játékot a Dóm téren, melyet akkora tapsorkán fogadott, hogy háromszor is ráhúztak a táncosok.

Talán nem tévedés azt írni, hogy nem várt siker koronázta a péntek esti Drakula-előadást, a kissé foghíjas nézőtér ugyanis arra engedett következtetni, hogy a tánc-szín-játék műfaja nem nyerte el a szabadtéri szerelmeseinek tetszését. Félreértés ne essék, így is akadtak érdeklődők szép számmal, viszont aligha sikerül megtölteni a lelátókat két estére 4000 emberrel. Pedig bánhatják, akik kihagyták, vagy máig hezitáltak “elmerészkedjenek-e” a néptáncos gróf meséjére.

Drakula legendája közismert, az előadás sem szeretne tovább csavarni a történeten. Röviden és tömören a lényeg: az erdélyi falu, ahonnan Vlad Țepeș áldozatait szedi, fellázad a gróf ellen, miután kiszívja az életet egy frissen férjhez adott lányból. Ennyi, nem több, viszont ezt is olyan csodálatos néptáncos elemekkel fűszerezte meg Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas rendező-koreográfus, hogy a nyúlfarknyi cselekmény nem hagy űrt a nézőkben.

drakula_utolso_tanca012kf

A táncjáték végig elképesztő tempót diktál a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, valamint a Szeged Táncegyüttes tagjainak. Olyannyira, hogy a nézőknek még megtapsolni sincs idejük a feledhetetlen produkciókat, páros és szóló táncokat. Zsuráfszky különféle néphagyományokat olvasztott egybe: magyar és román, sőt cigány táncok is megelevenednek a színpadon. Temetés és lánykérés, esküvő és népi örömtánc vegyül a Dóm téren, de még arra is figyelt, hogy ezek a népek nyelvei – ha csak egy-egy mondat vagy dal erejéig is – megszólaljanak. A Kossuth-díjas koreográfus nemcsak rendezője, főszereplője is az előadásnak, igaz, már csak az erejétől megfosztott vámpír szerepét öltötte magára. Fiatalabb énje a Czifra együttes táncosa, Sánta Gergő, akinek könnyed léptű verbunkjától – de tényleg, egészen addig nesztelen, míg fel nem húzza csilingelő cipőjét – elcsábulnak a nők. Merthogy Drakulaként ötöt is “elfogyaszt” áldozataiból, mígnem az erdélyi falu lakói fellázadnak ellene. Na, de mennyi esélyük lehet egy halhatatlannal szemben?

A táncjátékban közreműködik Keresztes Ildikó és Novák Péter is. Ők azok a vándorok, akik Drakula történetével ijesztgetik a népeket, hogy aztán a fokhagymától kezdve a lópatkóig mindenfélét eladhassanak nekik, amivel távol lehet tartani a sápadt arcú vérszívót. Karakteres hangjával Keresztes amolyan átkötő “elem” a történetben. Vele indul és vele is végződik a produkció, közben pedig magyar és román népdalokat énekel szerelemről és halálról. Novák Péter, a játékmester, vagy hangulatfelelős, aki rövid táncot is lejt Drakulával a kastélyában. Mindketten üdítő szereplői a darabnak, nagy tapsot is kaptak érte.

drakula_utolso_tanca033kf

A díszletet Tóth Kázmér álmodta meg, s bár kevés részletből építkezik, tökéletesen megállja helyét a színpadon. A kastély lényegében állandó pont, vagy háttérként vagy konkrét helyszínként funkcionál, de lévén, hogy táncjátékról van szó, miden egyéb kellék csak az együttesektől venné el a helyet, indokolatlanul. A második felvonás koporsós jelenete nagyon ötletes, a vámpír pont úgy emelkedik ki nyughelyéről, mint a filmekben. Tóth ügyesen oldotta meg a két Drakula helyváltoztatását is, láthatatlan rések és útvesztők szelik át a színpadot. Külön kiemelendő a vetítés, melynek segítségével megjelent többek között Vlad Țepeș portréja és Lugosi Béla is. A jelmezek Vincze Zsuzsa munkáját dicsérik, Drakula esetében például nem maradhatott el a merevített galléros kabát. Mit érne a néptánc zene nélkül? A talpalávalót Rossa László és Szabó Dániel szolgáltatta, akik nem voltak restek a változatos népi elemekkel fűszerezett táncjátékba még vérfagyasztó zenét csempészni.