Nemzeti Táncegyüttes

Magyar Nemzeti Táncegyüttes

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, több, mint húsz pár táncossal, saját zenekarral, gazdag, színes repertoárral és a magyar nyelvterület szinte minden táját felölelő hatalmas népviseleti gyűjteménnyel. A táncművészek, a zenészek és az itt alkotó koreográfusok „anyanyelve” a Kárpát-medence néptánc és népzenei kincse. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága.

Művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, érdemes- és kiváló művész.
Tovább a Magyar Nemzeti Táncegyüttes honlapjára

Honvéd Férfikar

Honvéd Férfikar

A világszerte egyedülálló, 40 fős Honvéd Férfikar Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa. Hangzásában összegződik a drámai erő az emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel. A Magyar Örökség díjas kórus gazdag és változatos repertoárral rendelkezik. Műsorrendjén egyaránt megtalálhatók a világhírű oratorikus művek, népszerű operák és örökzöld operett dallamok, valamint a férfikari „a cappella” kórusirodalom legjobb alkotásai. Az énekkartól nem idegen a crossover műfaja sem. A Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjjal kitüntetett Honvéd Férfikar karigazgatója Riederauer Richárd megbízott karnagy.

Tovább a Honvéd Férfikar honlapjára

Csíksomlyói passió a Nemzeti Színházban

február 1,2017

CSÍKSOMLYÓI PASSIÓ

A Körhinta produkció után ismét koprodukcióban készül bemutatójára a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Nemzeti Színház.

 

A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be. Ezek alapján élesztették föl a helybeliek 1996-ban e színjáték-hagyományt, s az idén, a huszadik évfordulón – mintegy tízéves kihagyás után – ismét sor került egy virágvasárnapi bemutatóra. Ha kimondjuk Csíksomlyó nevét, ma már mégsem elsősorban ez a műfaj jut róla az eszünkbe, hanem annak a zarándoklatnak a helyszíne, ahol pünkösdkor évről évre félmillió ember gyűlik össze a Kárpát-medence minden tájáról, hogy imádkozzanak a Szent Istvántól Szűz Máriának felajánlott országért. És vannak, akik azért jönnek e kegyhelyre, hogy pünkösd vasárnap a felkelő napban megláthassák Babba Máriát, ősvallásunk istenasszonyát.

A Nemzeti Színház produkciójának létrehozása során e hagyomány teljességére támaszkodni kíván. Így arra az 1897-ben megjelentetett kéziratos gyűjteményre is, mely négyfajta passiójáték-típust tartalmazott. Ez képezte Balogh Elemér és Kerényi Imre szövegkönyvének az alapját is, melyből az 1981-es nagysikerű színdarab készült. Az elmúlt 35 év során azonban Kilián István áldozatos munkájának eredményeként napvilágot látott a csíksomlyói passiójátékok teljes szöveganyaga is. Az 1991-től évente megrendezett Nemzetközi Betlehemes Találkozóknak köszönhetően pedig feltárult az a szakrális dramatikus népi játékmód is, mely az iskoladrámák hatására a 18. században alakult ki.  Vállalkozásunknak ez a Csíki-medence székely közösségeiben ma is élő archaikus nyelvezet képezi a bázisát, mely a megszólalás hitelességét és újdonság-értékét is garantálja. De fel fogjuk használni Katona Imre Passió magyar versekben című szövegkönyvét is, melyből Ruszt József 1971-ben rendezett előadást az Egyetemi Színpadon.

Az elmúlt három év során a Nemzeti Színházban már jelen volt a szakrális tematika. Elég, ha csak Tamási Áron Vitéz lélek című drámájára vagy Claudel és Honegger Johanna a máglyán című oratóriumára gondolunk. A népi műveltség színpadi megszólaltatására pedig a szintén Vidnyánszky Attila által rendezett Körhinta a példa, melyben a drámai témához szervesen kapcsolódott az a népzene, néptánc- és hiedelem-anyag, amelyet a társrendező-koreográfus, Zsuráfszky Zoltán irányításával a Magyar Nemzeti Táncegyüttes jelenített meg. Az újragondolt Csíksomlyói passiót hasonló összművészeti produkciónak szánjuk, s ezért be kívánunk vonni olyan neves előadókat, szólistákat is, akik a maguk műfajában hasonló népszerűségre tettek szert, mint az énekes-mesemondó Berecz András…