Nemzeti Táncegyüttes

Magyar Nemzeti Táncegyüttes

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, több, mint húsz pár táncossal, saját zenekarral, gazdag, színes repertoárral és a magyar nyelvterület szinte minden táját felölelő hatalmas népviseleti gyűjteménnyel. A táncművészek, a zenészek és az itt alkotó koreográfusok „anyanyelve” a Kárpát-medence néptánc és népzenei kincse. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága.

Művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, érdemes- és kiváló művész.
Tovább a Magyar Nemzeti Táncegyüttes honlapjára

Honvéd Férfikar

Honvéd Férfikar

A világszerte egyedülálló, 40 fős Honvéd Férfikar Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa. Hangzásában összegződik a drámai erő az emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel. A Magyar Örökség díjas kórus gazdag és változatos repertoárral rendelkezik. Műsorrendjén egyaránt megtalálhatók a világhírű oratorikus művek, népszerű operák és örökzöld operett dallamok, valamint a férfikari „a cappella” kórusirodalom legjobb alkotásai. Az énekkartól nem idegen a crossover műfaja sem. A Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjjal kitüntetett Honvéd Férfikar karigazgatója Riederauer Richárd megbízott karnagy.

Tovább a Honvéd Férfikar honlapjára

Halljunk szót

március 27,2012

Március 30-án a Művészetek Palotájában Berecz András és barátai mellett a Honvéd Táncszínház köszönti a 40 éves Táncházmozgalmat a XXXI. Országos Táncháztalálkozó gálaestjén.

Művészetek Palotája  • Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

 

Jegyárak: 2000, 3500, 4700, 5900 Ft (jegyértékesítés itt)


1972. május 6-án, a Liszt Ferenc téren, egy könyvklub bérelt termében négy csapat – a Bartók, a Bihari, a Vadrózsák és a Vasas táncegyüttes – részvételével rendezték meg az első budapesti táncházat. Belépőként „petróleumpénzt” szedtek, a vendégeket erdélyi szokás szerint „pálinkával fogadták, aztán kezdetét vehette a muri”. Az egykori meghívó szerint „zene és tánc, úgy, mint Széken”. Egyszeri alkalomnak tűnt, melynek hatása akkor még felmérhetetlen volt: senki sem tudhatta, hogy az 1970-80-as évek társadalmi és kulturális folyamatainak egyik legfontosabb forrása fakadt fel itt, negyven évvel ezelőtt. Az elmúlt négy évtized felidézésében a gálán segítségünkre lesznek Berecz András Kossuth-díjas énekes-mesemondó és barátai, valamint a Prima Primissima-díjas Honvéd Táncszínház alkotói és előadói.

Idei gálaműsorunk apropóját két jeles jubileum, a táncházmozgalom elindulásának negyvenedik, valamint az abban tevékenyen részt vállaló tudós, Martin György születésének nyolcvanadik évfordulója adja.

*

Berecz András és barátai

Műsorukban magyarországi és erdélyi muzsikákból válogattak Berecz András és barátai. Rég elporladt, borzugbeli csárdák, kocsmák emlékezetes táncmulatságairól, istencsudája vén táncosairól is megemlékeznek, kiknek száz tű hosszát megjárt öreg lábai fürge bocskorba voltak fűzve.
*

Honvéd Táncszínház: Élő Martin Archívum II. – Kalotaszeg

„Élő Martin Archívum” sorozatunk első darabját „Bonchida háromszor” címmel mutattuk be. Követve a fáradhatatlan néprajzkutató, Martin György (1932-1983) táncfilmezéseinek útvonalát, most „Kalotaszeg” címmel folytattuk a sort, ezzel is tisztelegve a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt. Ő és munkatársai 1969-ben több nagy horderejű táncgyűjtést szerveztek Erdélyben. Az erről készült táncfilmek meghatározó jelentőségűek a magyar és az egész európai néptánc-kutatás történetében is (Bonchida, Türe, Szék stb.).
Ezen műsorunkkal szeretnénk köszönetet mondani a türei hangosfilm készítőinek és minden szereplőjének, azoknak a magyar, román és cigány adatközlőknek: táncosoknak és zenészeknek is, akik megőrizték és továbbadták nekünk e csodálatos tánc- és zenekultúrát.