Nemzeti Táncegyüttes

Magyar Nemzeti Táncegyüttes

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, több, mint húsz pár táncossal, saját zenekarral, gazdag, színes repertoárral és a magyar nyelvterület szinte minden táját felölelő hatalmas népviseleti gyűjteménnyel. A táncművészek, a zenészek és az itt alkotó koreográfusok „anyanyelve” a Kárpát-medence néptánc és népzenei kincse. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncok virtuozitása és a színpadképek látványossága.

Művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, érdemes- és kiváló művész.
Tovább a Magyar Nemzeti Táncegyüttes honlapjára

Honvéd Férfikar

Honvéd Férfikar

A világszerte egyedülálló, 40 fős Honvéd Férfikar Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa. Hangzásában összegződik a drámai erő az emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel. A Magyar Örökség díjas kórus gazdag és változatos repertoárral rendelkezik. Műsorrendjén egyaránt megtalálhatók a világhírű oratorikus művek, népszerű operák és örökzöld operett dallamok, valamint a férfikari „a cappella” kórusirodalom legjobb alkotásai. Az énekkartól nem idegen a crossover műfaja sem. A Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjjal kitüntetett Honvéd Férfikar karigazgatója Riederauer Richárd  karnagy.

Tovább a Honvéd Férfikar honlapjára

Ünnepi megnyitó a Honvéd Táncszínház közreműködésével

október 17,2012

A Honvéd Együttes művészeti vezetője, Zsuráfszky Zoltán koreográfus, Harangozó-díjas, Érdemes és Kiváló Művész azt a megtisztelő felkérést kapta, hogy Vörösmarty Mihály „A vén cigány” című, a néhai színészóriás, Bessenyei Ferenc előadásában hallható versre készítsen koreográfiát.

Ennek apropóját az adta, hogy 2012. augusztus 31-én, Hódmezővásárhelyen, Bessenyei Ferencről elnevezett Kulturális Központ megnyitó ünnepségére került sor.
A vers lüktetésére, ritmusára készült koreográfiában a vers és az előadó érzelemvilága határozza meg a mozgás ritmusát és mozdulatvilágát; nem a mára már megszokott kortárs táncok motívumaiból építkezik, hanem jellegzetesen a magyar népi gyökereket, a kelet-európai néptáncok formanyelvét, habitusát, jellegzetes és gazdag gesztusait tekinti alapnak.Több mint húsz esztendeje annak, hogy fiatal előadóművészként, Zsuráfszky Zoltán, Illyés Gyula: „Egy mondat a zsarnokságról” című versére táncolt; s e vers kezdősora volt egyben koreográfusi estje címadója is. Hivatásos táncművészként akkoriban avantgard tettnek számított még a versekre való táncolás is, sőt még ha politikai üzenetet is hordozott…A megnyitó ünnepségen a közönség továbbá a Honvéd Táncszínház „Csárdás! – A Kelet tangója” és a „Toborzó” című műsorából is láthatott részleteket.Fotó: Dusa Gábor