Táncegyüttes

Magyar Nemzeti Táncegyüttes

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes (volt Honvéd Táncszínház) Magyarország legnagyobb létszámú, 40 tagú (20 pár) hivatásos néptánc együttese. „Anyanyelve” a Kárpát-medence néptánckincse, amelyből a nagyformátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklór műsorokig, a rockoperáktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedő, sokszínű repertoár építkezik.  Az EuropaS Magyar Táncdíjjal kitüntetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes, egyben a Honvéd Együttes művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus, Kossuth-díjas Kiváló Művész.

For the English website of Hungarian National Dance Ensemble, click HERE!

Tovább a Magyar Nemzeti Táncegyüttes honlapjára

Férfikar

Honvéd Férfikar

A világszerte egyedülálló, 40 fős Honvéd Férfikar Európa szinte egyetlen hivatásos férfikórusa. Hangzásában összegződik a drámai erő az emocionális érzékenységgel és kifejezőerővel. A Magyar Örökségdíjas kórus gazdag és változatos repertoárral rendelkezik. Műsorrendjén egyaránt megtalálhatók a világhírű oratorikus művek, népszerű operák és örökzöld operett dallamok, valamint a férfikari „a cappella” kórusirodalom legjobb alkotásai. Az énekkartól nem idegen a crossover műfaja sem. A Bartók Béla - Pásztory Ditta-díjjal kitüntetett Honvéd Férfikar karigazgatója Riederauer Richár megbízott karnagy.

Ünnepi megnyitó a Honvéd Táncszínház közreműködésével

október 17,2012

A Honvéd Együttes művészeti vezetője, Zsuráfszky Zoltán koreográfus, Harangozó-díjas, Érdemes és Kiváló Művész azt a megtisztelő felkérést kapta, hogy Vörösmarty Mihály „A vén cigány” című, a néhai színészóriás, Bessenyei Ferenc előadásában hallható versre készítsen koreográfiát.

Ennek apropóját az adta, hogy 2012. augusztus 31-én, Hódmezővásárhelyen, Bessenyei Ferencről elnevezett Kulturális Központ megnyitó ünnepségére került sor.
A vers lüktetésére, ritmusára készült koreográfiában a vers és az előadó érzelemvilága határozza meg a mozgás ritmusát és mozdulatvilágát; nem a mára már megszokott kortárs táncok motívumaiból építkezik, hanem jellegzetesen a magyar népi gyökereket, a kelet-európai néptáncok formanyelvét, habitusát, jellegzetes és gazdag gesztusait tekinti alapnak.Több mint húsz esztendeje annak, hogy fiatal előadóművészként, Zsuráfszky Zoltán, Illyés Gyula: „Egy mondat a zsarnokságról” című versére táncolt; s e vers kezdősora volt egyben koreográfusi estje címadója is. Hivatásos táncművészként akkoriban avantgard tettnek számított még a versekre való táncolás is, sőt még ha politikai üzenetet is hordozott…A megnyitó ünnepségen a közönség továbbá a Honvéd Táncszínház „Csárdás! – A Kelet tangója” és a „Toborzó” című műsorából is láthatott részleteket.Fotó: Dusa Gábor