A Honvéd Együttes története

A Honvéd Együttes 1949-ben szerveződött, majd az ország első hivatásos együtteseként 1949. április 29-én lépett először közönség elé a Városi (mai Erkel) Színházban rendezett díszünnepségen. A különböző amatőr néptánccsoportok táncosaiból, tehetségkutatókon feltűnt jó hangú sorkatonákból és zeneakadémista muzsikusokból szerveződött 150 tagú együttes létrehozásának alapvető szándéka az volt, hogy az új néphadsereg katonái a fegyver mellé némi kulturális muníciót is kaphassanak.

A kezdeti évek kettős arculatúak: miközben az egyenruhás táncosok, muzsikusok, énekesek a laktanyákat, a táborokat, és az új iparvárosokat járták, a próbatermekben igényes műhelymunkával nemzeti kultúránk legszebb darabjaival ismerkedtek-készültek a karok. Az alapító első művészeti vezető, a NÉKOSZ tánccsoport éléről jött Szabó Iván szobrászművész társulatformáló munkájában olyan kiváló szakemberek osztoztak, mint a kórust rövidesen a Zeneakadémia pódiumáig vivő Vásárhelyi Zoltán, vagy a szimfonikus zenekart instruáló Weiner Leó. Nyilván nem véletlen, hogy számtalan híressé lett művész – így Ilosfalvy Róbert, Palcsó Sándor, Réti József, Seregi László, vagy később Gregor József, Gulyás Dénes – pályája innen indult.

Ez a dinamikus fejlődés azonban rövidesen megszakadt: a különböző rangos állami kitüntetésekkel gazdagon dekorált Együttes 1956 őszén-telén 3 hónapos, az itthoni forradalom közepette egyre zaklatottabb kínai turnén vett részt, majd hazatérőben megtagadta, hogy Moszkvában fellépjen. A retorzió nem maradt el: a renitens társulatot megcsonkították, a kiűzött kórus pedig csupán azért nem szűnt meg, s működhetett tovább filharmóniai kórusként, mert maga Kodály Zoltán kelt a védelmére.

1958 derekán a társulat ismét működési engedélyt kapott, s a visszatérő kórussal ismét 150 tagú nagy együttesként működhetett. A 60-70-es évek megint meglehetősen kettős arculatúak: az Együttessel szembeni hivatalos elvárás a minél hatékonyabb honvédelmi propagandát szorgalmazta, miközben a társulat megpróbált lépést tartani a világban és itthon is egyre erőteljesebben jelentkező új művészeti irányzatokkal-törekvésekkel. Az eredmény: néhány biztató kísérlet, mint a Lendvay Kamilló művészeti vezető kezdeményezte totális színházi próbálkozások, vagy a legjelesebb hazai komponistákat, Szokolay Sándort, Petrovics Emilt megnyerő hazafias kantátasorozat születése. Aztán a művészeti vezetés 1982-ig Görgey György karmester, Liszt-díjas Kiváló Művész kezében összpontosul.

Azután a nagy fordulat, a 80-as évek elején történt paradigmaváltás: az új művészeti vezető, a hollandiai tapasztalatokkal ismét visszatérő, a később többek között Kossuth-díjjal kitüntetett Novák Ferenc gyökeresen megújítja-megfiatalítja a tánckart, autentikus népi zenekart szerződtet, s létrehozva új formanyelvű dramatikus táncszínházát, az Együttest bekapcsolja a hazai és nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe. Mindehhez a legjelentősebb hazai művészeti intézményekkel, színházakkal és alkotókkal szövetkezett, külföldön pedig a legrangosabb fesztiválokkal került mind szorosabb kapcsolatba. A Honvéd így hosszú éveken át egyre keresettebb együttesként járta a világot. A 90-es évek fokozatosan  romló gazdasági körülményei, s a haderőreform hozta változások azonban a társulat életét-működését is érzékenyen érintették. Így az Együttes 1996-ban megválni kényszerült szimfonikus zenekarától, majd tíz év múlva a méltán világhírű, Szalai Antal vezette népi zenekarától is. 2000. július 1-jével döntő változás történik: a Honvédelmi Minisztérium lemond a nevét viselő Együttesről, így a Magyar Örökség részének nyilvánított, a Magyar Művészetért Díjjal kitüntetett társulat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának fennhatósága alá került. A következő évben a Honvéd részévé válik a Zsuráfszky Zoltán vezette Budapest Táncegyüttes. A művészeti vezetést a leköszönő Novák Ferenctől rövid időre Hollerung Gábor Liszt-díjas karmester, az Együttes korábbi zenei vezetője veszi át.

A Honvéd Táncszínház, a Honvéd Férfikar (Európa egyetlen hivatásos férfikórusa) és a színész-szólista tagozat 2007. szeptember 1-jétől őszétől Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Kft. néven működik az Emberi Erőforrások Minisztériuma fennhatósága alatt,  továbbra is szerződésben rögzített műsor-szolgáltatási kapcsolatban a Honvédelmi Minisztériummal. A korábban önálló szervezeti egységként működő két hivatásos tánckar – a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes – megőrizve a korábbi repertoárt, egyben kísérletező, új utakat keresve Honvéd Táncszínház néven egyesül, művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus, Kossuth-díjas Kiváló Művész lett, aki 2012-ben átvette az egész együttes művészeti vezetését. A Honvéd Férfikar élére 2010-ben érkezett karigazgatóként a Liszt-díjas Strausz Kálmán. A Táncszínház zenekaraként működő Hegedős Együttest 2012-től Árendás Péter helyett Papp István Gázsa prímás vezette. A Táncszínház zenei vezetője 2014. januártól Szabó Dániel lett.

A Honvéd Táncszínház neve 2014. július 1-jétől Magyar Nemzeti Táncegyüttesre változott. Az új név jól kifejezi a Társulat hazai, európai és tengeren túli küldetését, a Kárpát-medencei magyar néptánckincs megismertetéséért és népszerűsítéséért végzett felelősségteljes és professzionális munkáját. Az új név külföldön egyértelműen azonosítható és idegen nyelvekre pontosan lefordítható megnevezést nyújt, valamint hagyománytisztelettől vezérelve őrzi a Honvéd Táncszínház és a korábban beolvadt Budapest Táncegyüttes örökségét.

A saját játszóhellyel máig nem rendelkező, utazó színházként működő, 140 tagú Együttes az elmúlt évtizedek során összesen mintegy 26 ezer előadást tartott, s csaknem 400 alkalommal vendégeskedett 53 ország színpadain.

2020-ban a Honvéd Férfikar megbízott karnagya Riederauer Richárd lett.