A HONVÉD TÁNCSZÍNHÁZ ÉS A HEGEDŐS EGYÜTTES

A Honvéd Együttes 2007. szeptember 1-től nonprofit kft.-vé történt átalakulása jelentős változásokat hozott a tánctagozat működésében is. A korábban önálló szervezeti egységként működő két hivatásos tánckar — a Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes — megőrizve a korábbi repertoárt, egyben kísérletező, új utakat keresve Honvéd Táncszínház néven egyesült, művészeti vezetője Zsuráfszky Zoltán koreográfus lett.

A már korábban is a Honvéd Táncszínház nevet viselő társulat a bartóki-kodályi szellemiség jegyében 1982-ben született. Ahogyan Bartók Béla és Kodály Zoltán kiemelte a népzenét a maga autentikus megjelenéséből, s bevezette a koncertdobogóra, ugyanúgy tett e táncszínház létrehozója, Novák Ferenc koreográfus-rendező: a néptánc mozgásanyagából szuverén színpadi drámákat teremtett. Ehhez fiatal alkotótársakat nyert meg: tánctörténeti lépésként a Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatának szinte teljes végzős osztályát szerződtette a Honvédhez, és zenei kísérőnek megalakította a Hegedős együttest. Táncszínházi dramatikus műveivel Novák valóságos iskolát teremtett, köré sajátos alkotóműhely is szerveződött, ahol sok fiatal, pályakezdő koreográfus kapott bemutatkozási lehetőséget. A tanítványok közül többen is merész kísérletekre vállalkoztak az autentikus mozgásanyagból már expresszív formavilágot vagy akár szürreális tánckölteményeket alkotva.

A Honvéd Táncszínház „anyanyelve” a Kárpát-medence néptánc kincse, melyből a nagy-formátumú táncdrámáktól a népi vígjátékokig, a klasszikus tragédiáktól a mesedarabokig a sokszínű repertoár építkezik. Valamennyi közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a táncosok virtuozitása, a színpadképek látványossága, valamint az eredeti népi viseletek színpompás gazdagsága. Nyilván nem véletlen, hogy a világhírű táncművész, Pina Bausch táncszínháza jubileumi születésnapjának nemzetközi megünneplésére a Honvéd Táncszínházat hívta meg Wuppertalba. A Honvéd Táncszínház az utóbbi évtizedekben világjáró együttessé vált: így a magyar kultúra reprezentánsaként a táncosok adták a sevillai és a lisszaboni világkiállítás nemzeti programját, bemutatkoztak a világ legkülönbözőbb fesztiváljain Montpellier-től Mexico City-ig, Thesszaloniki-től Johannesburgig. Csak az utóbbi 5 évben 43 alkalommal jártak 19 országban, többek között Svédországban és Kínában, Izraelben és Ausztráliában.

Az 1958-ban alakult Budapest Táncegyüttes első művészeti vezetője Molnár István volt. A kolozsvári születésű testnevelő tanár Párizsban megismerkedett a francia avantgárd táncművészettel, majd hazatérve erdélyi és magyarországi néptáncokat kezdett gyűjteni. Molnár István, a magyar néptánc meghatározó személyisége, 1970-ig vezette az együttest. Ebben az időben Vavrinecz Béla irányította a zenekart, Toki Gyula pedig vezetőprímása volt. Az együttes munkáját Daróczi Bárdos Tamás segítette. Molnár Istvánt Simon Antal pécsi koreográfus, Rábai Miklós tanítványa követte, aki csaknem 200 koreográfiával gazdagította az együttes repertoárját, s a hagyományos kísérő zenekar mellett ő alkalmazta először az autentikus népzenét a Jánosi zenekar szerepeltetésével. Munkáját 1976-tól Kricskovics Antal segítette, aki 1990-ig az együttes művészeti vezetője volt. Azután Janek József irányította a társulatot, majd 1991 őszétől Zsuráfszky Zoltán lett az együttes művészeti vezetője. A Budapest Táncegyüttes 1998-tól a Magyar Állami Népi Együttes táncegyütteseként tevékenykedett. 2001-től szervezetileg a Honvéd Együtteshez tartozott, megőrizve teljes művészi önállóságát és művészi céljait: a népi hagyományok ápolását, újraértelmezését és színpadra alkalmazását. Az együttes gyakran vendégeskedik külföldön is. Az utóbbi idők legjelentősebb külföldi szereplései között tartja számon az 1995-ös japán turnét és a Columbia Artists szervezte 2000-es, Egyesült Államokbeli „nagy körutazást”: 6 hét alatt 29 előadást tartott a társulat az USA különböző nagyvárosaiban, s a „Csárdás! — A Kelet tangója” című műsorukat 32 ezer néző látta. Ugyancsak emlékezetes a 2003-ban lebonyolított mexikói vendégszereplés: három hét alatt 15 előadásra került sor.

Az Árendás Péter zenei vezetésével működő zenekart két, már korábban alakult  önálló formáció -  a Hegedős Együttes és a Budapest Táncegyüttes Zenekara - zenészei alkotják, élő zenei kíséretet biztosítva a táncszínházi produkciókhoz. A muzsikusok eredendően a Kárpát-medence régi paraszti zenéjének kutatására és megörökítésére vállalkoztak. Ennyiben akár Bartók Béla mai követőinek, hajdani munkássága folytatóinak tekinthetők, ám ők a gyűjtött anyagot autentikus módon, eredeti-régi paraszti hangszereken szólaltatják meg. Fellépéseik így akár élő hangszerbemutatók is lehetnek: több tucat különös népi hangszert vonultatnak fel a színpadon, ahol a magyar népzene mellett a szomszédos népek és a magyarországi nemzetiségek zenéje is helyet kap.

A Honvéd Táncszínház és Zenekara (Hegedős Együttes) műsorán tartja mindkét tánckar korábbi előadásait, mindezek mellett közös produkciókat is létre hoznak, mint például az Egri csillagokat, vagy monumentális Monarchiát. A Táncszínház előadásai rendszeresen láthatóak a Nemzeti Táncszínházban és a Művészetek Palotájában.