Néptánc-műsorok:

FEKETE GYÖNGYÖK

a Kárpát-medence cigánytáncai, cigányzenéje

A Fekete gyöngyöket az az alapgondolat hívta életre, hogy érdekes és egyedülálló kísérlet lehet a cigánykultúra különböző stílusú és más-más közegnek, közönségnek szóló rétegeit egymás mellett láttatni, felfedezve a különbözőségeket és összefüggéseket.
A Honvéd Táncszínház koreográfusai a Kárpát-medence eredeti cigány táncaiból válogattak, illetve olyan koreográfiákat alkottak, melyek személyes ihletettséggel fogalmazódtak meg.

KÖZREMŰKÖDNEK:

• a Honvéd Táncszínház
• a Honvéd Együttes Népi Zenekara, vezető prímás: Szalai Antal
• a Hegedős együttes

KOREOGRÁFUSOK:

• Foltin Jolán
• Horváth Zsófia
• Orza Calin (Sepsiszentgyörgy)
• Demarcsek György
• Diószegi László
• Zsuráfszky Zoltán

MUNKATÁRSAK:

• Ertl Péter
• Makovínyi Tibor
• Stoller Antal
• Végső Miklós

Fotók...

KI NÉPEI VAGYTOK...?
I. rész

Az egyrészes néptáncszvit alapgondolata: ha igaz, hogy nyelvében él a nemzet, úgy bizonyára dalai, táncai is meghatározóak. Elegancia, virtuozitás, költészet és drámaiság jellemzi ezeket a táncokat, egyediek és változatosak, csakúgy, mint ezerszínű muzsikájuk vagy festői viseletük. Az előadás szándéka felvonultatni ezeket, néhány kiválasztott hazai tájegység tükrében. A produkció zeneszerzője Kiss Ferenc, a koreográfiák a Honvéd Táncszínházi alkotóműhely fiataljainak a munkái, szerkesztő-rendezője: Foltin Jolán.

Fotók...

KI NÉPEI VAGYTOK...?
II. rész (Erdély)

A táncszvit-sorozat újabb darabja ezúttal Erdély tájainak jellegzetes magyar népzenei és néptánc kultúráját mutatja be, természetesen a teljesség igénye nélkül. A tételek az emberi kor életszakaszait, ünnepeit villantják fel néhány tánctípus és szokás színpadra állításával, különböző hangulatok kontrasztjával. Az összeállítás - miként e sorozat hazai táncokból válogatott, 2003-as első darabja - lehetőséget ad a táncosok karakterének, más-más temperamentumának kibontakozására, a szólisztikus és csoportos formák megjelenítésére és a különlegesen szép viseletek felvonultatására. A Honvéd táncszínházi alkotóműhely - Foltin Jolán irányította - fiatal koreográfusainak az a szándéka, hogy az eredeti anyag ismeretével és tiszteletben tartásával a táncokat költői megfogalmazásban vigyék színpadra.

  Fotók... | Videó...

Monarchia

Népek tánczai

A Honvéd Táncszínház a Budapest Táncegyüttessel közös műsorában a soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia népeinek színes, hagyományos szokásait, virtuóz táncait, gazdag viselet-kultúráját, máig kiapadhatatlan folklórkincsét mutatja be, párhuzamosan felvillantva a főúri báli élet egyes pillanatait is.

Közreműködnek:
Honvéd Táncszínház és zenekara
Szalai Antal Népi Zenekara

Díszlet: Götz Béla
Jelmez: Imrik Zsuzsa
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Művészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa
Zene: Rossa László

Rendező - koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Fotók...

FEKETE-PIROS...tánc
Színek és párhuzamok a magyar néptáncban

Nem véletlenül kölcsönöztük Kányádi Sándor versének címét műsorunkhoz. A vers nemcsak annak a táncház-mozgalomnak a „kultusz” verse volt, amely a népművészet XX. század végi újrafelfedezését eredményezte - s amely kerek évfordulót ünnepel idén -, utal arra is, hogy a magyar néptáncművészet sokszínűsége folytán e mozgalommal párhuzamosan alkotott és dolgozott számos nagyszerű művész, akiknek koreográfiái legendássá váltak, de ma már sehol sem láthatóak.

A műsor első felében a két hivatásos táncegyüttes felidézi az elmúlt 30 év legjelentősebb tematikus néptánc koreográfiáit, s melléjük állítja párhuzamként azt az eredeti tánchagyományt, amely kiindulásként szolgált a mű megalkotásához. (Természetesen bemutatva az eredeti anyag elsajátításában azóta elért eredményeket, amely eredményeket jórészt a táncház-mozgalom virágzásának köszönhetünk).

Reményeink szerint a „tovább gondolt”, művészi tartalommal megtöltött alkotások, ahol a koreográfiai eszme az elsődleges, békében megférnek majd a színpadon a másfajta művészi értékeket hordozó, kizárólag az autentikus tánc és zene szépségét megmutató, a táncot pusztán esztétikai élménnyé „varázsoló” alkotások mellett.

Az est második felében folytatódnak a „párhuzamok”, de már a legújabb műveken keresztül.
E műsorral kívánunk tisztelegni a jubiláló táncház - mozgalom, s a mozgalmat elindító, illetve azzal egy időben alkotó magyar koreográfusi iskola még élő nemzedéke előtt, akik nagyszerű munkájukkal hozzájárultak a magyar néptáncművészet világsikeréhez.

Fotók

A műsorban látható:

Györgyfalvay Katalin (Érdemes Művész)
Foltin Jolán (Kossuth-díjas)
Kricskovics Antal (Kiváló Művész)
Novák Ferenc (Kossuth-díjas)
Tímár Sándor (Állami-díjas)
koreográfusok egy-egy alkotása

További koreográfusok:

Diószegi László
Fitos Dezső
Vincze Zsuzsa
Zsuráfszky Zoltán

Zenei szerkesztő: Kiss Ferenc

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Kalotaszeg

(Élő Martin Archívum II.)

"Élő Martin Archívum" sorozatunk első darabját, "Bonchida háromszor" címmel mutattuk be. Követve, a fáradhatatlan néprajzkutató Martin György (1932-1983) táncfilmezéseinek útvonalát, most "Kalotaszeg" címmel folytatjuk a sort, ezzel is tisztelegve a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt. Ő és munkatársai 1969-ben több nagy horderejű táncgyűjtést szerveztek Erdélyben, Az erről készült táncfilmek meghatározó jelentőségűek a magyar és az egész európai néptánc-kutatás történetében is. (Bonchida, Türe, Szék stb.)
Ezen műsorunkkal szeretnénk köszönetet mondani a bonchidai és a türei hangosfilm készítőinek és minden szereplőjének, azoknak a magyar, román és cigány adatközlőknek: táncosoknak és zenészeknek, akik megőrizték és továbbadták nekünk e csodálatos tánc- és zenekultúrát.

Zsuráfszky Zoltán
Harangozó-díjas, Érdemes Művész

Élő Martin Archívum sorozat II.
"Kalotaszeg"
Néprajzi szaktanácsadó: Éri Péter
Művészeti munkatárs: Fitos Dezső, Harangozó-díjas
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Díszlet: Ambrus Sándor
Jelmez: Vincze Zsuzsa
Közreműködik: a Budapest Táncegyüttes zenekara
Rendező- koreográfus: Zsuráfszky Zoltán,
Harangozó-díjas, Érdemes Művész

Videó

SZATMÁR

(Élő Martin Archívum III.)

„Élő Martin Archívum” sorozatunk első két darabját, „Bonchida háromszor” és „Kalotaszeg” címmel mutattuk be. Követve, a fáradhatatlan néprajzkutató Martin György (1932-1983) táncfilmezéseinek útvonalát, most „Szatmár” címmel folytatjuk a sort, ezzel is tisztelegve a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt. Ő és munkatársai nagy horderejű táncgyűjtéseket szerveztek Magyarországon és Erdélyben, amelyek meghatározó jelentőséggel bírtak nemcsak a magyar, de az európai néptánckutatás történetében is. Szatmárban a 70-es évekig a legnagyobb részletességgel gyűjtötték fel és archiválták az apróbb falvak tánckultúráját (több mint 290 faluból készültek táncfilmek). Nemes és nagyszerű munkájukkal megörökítették az ott élő emberek táncait, s most ránk vár a feladat, hogy feledhetetlen színházi élményt nyújtsunk, e régi, sok esetben elfeledett, de csodálatos kultúra megelevenítésével.

Zsuráfszky Zoltán
Harangozó-díjas, Érdemes Művész
 

Közreműködik a

Budapest Táncegyüttes tánckara és zenekara

Néprajzi szaktanácsadó: Dr. Ratkó Lujza
Jelmez: Vincze Zsuzsa
Látványterv: Vincze Zoltán
Szcenika: Juhász Ottó
Művészeti asszisztens: Fitos Dezső, Harangozó-díjas
Zenei szerkesztő: Árendás Péter

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

Fotók

SZÉK
(Élő Martin Archívum IV.)

„Élő Martin Archívum” sorozatunk első három darabját, „Bonchida háromszor”, „Kalotaszeg” illetve „Szatmár” címmel mutattuk be. Követve, a fáradhatatlan néprajzkutató Martin György (1932-1983) táncfilmezéseinek útvonalát, most „Szék” címmel folytatjuk a sort, ezzel is tisztelegve a nagyszerű tudós megismételhetetlen munkássága előtt. Ő és munkatársai nagy horderejű táncgyűjtéseket szerveztek Magyarországon és Erdélyben, amelyek meghatározó jelentőséggel bírtak nemcsak a magyar, de az európai néptánckutatás történetében is. Szék, a nehezen megközelíthető, elzárt fekvésű erdélyi település a hetvenes évek közepétől mintegy zarándokhellyé válva épült be a nemzeti köztudatba. A magyar néptánc és népzene kincseit rejtő nagyközség zenekultúrájából ifjabb Csoóri Sándor, saját kutatásai alapján állította össze a műsor zenéjét, míg az eredeti táncok alapján készülő koreográfiát Zsuráfszky Zoltán készítette Martin György gyűjtései alapján.
 

Közreműködik a
Budapest Táncegyüttes tánckara és zenekara
 

Zene: ifj. Csoóri Sándor
Művészeti munkatársak: Vincze Zsuzsanna, Fitos Dezső
Asszisztensek: Hajdú Flórián, Kádár Ignác
Szcenika: Kovács Béla
Jelmez: Fejér Erika

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Harangozó-díjas, Érdemes Művész

MEZŐSÉG
(Élő Martin Archívum V.)

A Honvéd Táncszínház előadása

Mezőség hullámos dombjait néhányan Erdély "Holt-tengerének" nevezik, s valóban kultúrája is olyan ősi, akárcsak egy hajdani tenger megmaradt iszapja. Az itt élő magyarság szinte szívbemarkolóan őrzi archaikus nyelvét, táncait, zenéjét. S miközben elzártsága folytán itt őrződtek meg kultúránk legrégibb nemzeti vonásai, érdekességét mégis az adja, hogy az itt együtt élő különböző nemzetiségek (magyarok, románok, szászok, cigányok) kultúrájuk kölcsönhatása révén megajándékoztak minket egy Európában is egyedülálló, különleges és közös értékkel: a mezőségi tánc- és zenekultúrával.

Műsorunkban a belső-mezőségi falvak (Visa, Mezőkeszü, Magyarpalatka, Magyarszovát és Vajdakamarás) táncait, dalait (Kallós Zoltán gyűjtéseiből), és a magyarpalatkai zenészek muzsikáját mutatjuk be.

Néprajzi szakértő: Kallós Zoltán
Koreográfusok: Fitos Dezső, Szappanos Tamás,
Zsuráfszky Zoltán
Asszisztensek: Hajdú Flórián, Tompa Attila, Valach Gábor
Vezető prímás: Papp István Gázsa
Művészeti munkatárs: Vincze Zsuzsa
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Rendező- koreográfus: Zsuráfszky Zoltán

CIGÁNY KURÁZSI

A nagy hegyen élt egy asszony, aki különös magvakat rejtegetett. Annyira együtt élt a természettel, hogy boszorkánynak hitték, féltek tőle, el akarták pusztítani. Amikor gonosz emberek megtámadták, a napfény körülölelte az asszonyt és felemelte az égbe. Eközben kötényéből kihullottak különös magvacskái. Némelyekből virágok lettek, erdők és madarak Másokból pici barna csecsemők keltek ki, akikre azóta is a napfény visel gondot. Ezek a cigányok... 

Közreműködik: Balogh  Kálmán vezetésével    a  Gipsy Cimbalom Band és a Budapest Táncegyüttes tánckara és zenekara

Fotók

BOLDOG EMBEREK

(Móricz-tól… )

1. Méregkeverők
(Móricz Zsigmond:

A tiszazugi méregkeverők c. írása nyomán)
Zene: Árendás Péter

2. Pillangó
(Móricz Zsigmond azonos című kisregénye alapján)
Zene: Kiss Ferenc

3. A „betyár” (idill)
Zene: Lajkó Félix

4. Szépasszonyok mondókái Gábrielre
(Nagy László verse)
Zene: Gryllus Dániel

5. Barbárok
(Móricz Zsigmond: Barbárok c. novellájának ihletésére)
Zene: Kiss Ferenc

6. A Költő
Zene: Kelemen László

7. Tudod, hogy nincs bocsánat…
(József Attila verse)
Zene: Kiss Ferenc

Fotók

DUNA RAPSZÓDIA

A Duna forrásvidékétől a Fekete-tengerig tartó zenés-táncos utazás három zeneszerző, tizenegy koreográfus és hetven táncos-muzsikus látványos alkotása. A nagyformátumú produkció a nyolc Duna-menti ország legszebb táncait, jellegzetes muzsikáját vonultatja fel, mintegy 500 gyönyörű népviselet "kíséretében". A látványos előadás a Honvéd Táncszínház, a Budapest Táncegyüttes, a Hegedős Együttes és a Budapest Táncegyüttes Zenekarának közös vállalkozása, Kelemen László, Kiss Ferenc és Rossa László zenéjével, Novák Ferenc rendezésében.

Fotók...

MAGYAR TÁNCSZVIT
A Kárpát-medence legjobb táncai

Külföldön is számtalan alkalommal nagy sikert aratott hagyományos színpadi összeállítás, mely a Kárpát-medence gazdag néptánckincséből válogat. A produkció külön érdekessége, hogy a közönség nemcsak a táncosok technikai tudásával, stílustiszta táncolási módjával ismerkedhet meg, hanem a táncszínházi dramatikus darabok formanyelvének "forrásvidékéről" is benyomást szerezhet. Az alkotók vallják: hiszünk az autentikus néptánc erejében, aktualitásában.

Fotók...

A MAGYAR TÁNC ÉVSZÁZADAI

A Honvéd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes közös produkciójában a Honvéd Táncszínház alkotóműhelye (Foltin Jolán, Horváth Zsófia, Diószegi László, Ertl Péter, Makovínyi Tibor, Stoller Antal) vall a magyar néptáncról.

Alkotásaikat Zsuráfszky Zoltán vezető koreográfusként fogta össze, Novák Ferenc rendezésében.

Fotók...

RENDHAGYÓ TÖRTÉNELEMÓRA

Bizonyára kevesen vannak tisztában a magyar néptáncok történeti kialakulásával, történelmével, táncaink eredetével, az egyes európai tánc-divatok ezeréves múltra visszatekintő magyarországi elterjedésével. A táncosok, a Hegedős együttes és a "moderátor" Novák Ferenc arra a feladatra vállalkoznak -nemcsak magyar, hanem francia, német és angol nyelven, más nyelvterületen pedig tolmács segítségével-, hogy ezeket az érdekes kapcsolatokat feltárják, és táncban- zenében megelevenítsék.

Porteleki László - Román Sándor

NAGYAPÁÉK TÁNCA

A magyar nyelvterület legjellegzetesebb tánctípusainak összegzése ez a formájában "nagy szvitnek" tekinthető egyrészes tánckörkép. Az alkotók, akik igen alapos kutatómunka után állították színpadra produkciójukat, azt kívánják bemutatni, hogyan értelmezik a mai fiatal, képzett táncosok az elődök csodálatos szellemi kincseit.

Fotók...

Kiss Ferenc - Foltin Jolán

FÉNYLIK TITKA KERESZTFÁNAK

Passiójelenetek

A középkori misztériumjátékok hangulatát idézi az egyrészes táncdráma, mely Júdás árulásának, Jézus szenvedésének történetét meséli el a régies erdélyi zenei kincs felhasználásával, a XVIII. századi csíksomlyói passió szövegeivel és bibliai idézetekkel.

Fotók...

Táncdrámák:

Rossa László - Novák Ferenc

A HELYSÉG KALAPÁCSA

avagy botrány a faluban

Petőfi Sándor 1844-ben írt eposzparódiája valóságos néptánc-bohózatként születik újjá. A falu nagy erejű kovácsa és Szemérmetes Erzsók viszontagságos csapszéki szerelmi kalandja sokféle zenei és táncos tréfa, mulatság alapjául szolgál, bővérű komédiázásra adva lehetőséget alkotóknak és táncosoknak egyaránt.

Fotók...

Gombai Tamás - Horváth Zsófia

SZEKÉRBÖLCSŐ

A Honvéd Táncszínház műhelyéből kinőtt fiatal koreográfusnő a cigány kultúrából építkezik, ám a hagyományokat szabadon kezelve a szürrealitásig, valóság és képzelet összemosódásáig jut el. Újszerű, merész vállalkozása már nemzetközi elismerést is szerzett.

Fotók...

MAGYAR ELEKTRA
a Honvéd Táncszínház előadása

A református prédikátor, Bornemisza Péter 1558-ban fordította le Sophokles tragédiáját és egyben át is dolgozta. Az ő változata két új alakkal bővült, Orestes tanítómesterével és az élősködő Parasitussal. Mindketten jelentős szerepet kapnak a magyar néptánc mozgáskincséből építkező táncszínházi produkcióban.

Jelmeztervező: Witz Éva
Zeneszerző: Rossa László
Közreműködik: Hegedős együttes
Koreográfus-rendező: Novák Ferenc

Fotók...

Kiss Ferenc - Foltin Jolán

A LAGZI

Zoboralja és Felvidék dallamvilágából és táncanyagából készült rituális, hagyományos lakodalom elevenedik meg a színpadon, és keveredik azokkal a képekkel, melyek a menyasszony lelkében születnek. A cselekmény mozgatói végig az asszonyok, akik mint a mitológiai párkák, életük fonalát egyengetik, bonyolítják.

Fotók...

Rossa László - Novák Ferenc

FORRÓSZEGIEK

széki Rómeó és Júlia

A táncjáték valóságos shakespeare-i dráma, széki Rómeó és Júlia. E földrajzilag elzárt erdélyi falu elkülönülő részei évszázados hagyományok őrzői, s a társadalmi rétegződés tilalmas övezetei voltak. A szerelem azonban olykor nem ismer határokat, és megszegve a tilalmakat, sorstragédiák okozója lehet.

Fotók..

Csárdás! - a Kelet Tangója

Az előadás korhoz nem köthető történetet dolgoz fel, hiszen egy szerelmi háromszög konfliktusaira épül. A történet autentikus magyar, illetve nemzetiségi (cigány, lengyel, szlovák, román) táncok gyűrűjébe ékelve építkezik, és válik teljessé a két felvonásból álló műsor végére. Úgy is mondhatjuk: Szerelem a Kárpátok alatt.

Miközben a cselekmény izgalmas, érdekfeszítőés magával ragadó eseményeit élvezzük, gyönyörködhetünk a sokszínű magyarországi, erdélyi, felvidéki táncok színes virtuóz előadásmódjában.

Ez a produkció a Budapest Táncegyüttes egyik leglátványosabb, Amerikában méltán nagy sikert aratott előadása.

DRAKULA

Táncjáték felnőtteknek

A táncművészet történetében először választotta egy magyar néptánc együttes témájául Drakula, az erdélyi gróf vámpírmeséjét.

A gondolat csaknem kézenfekvő, hiszen mi itt, Európa szívében birtokában vagyunk egy történetnek, amelynek főszereplőjét szinte az egész világon ismerik. Annak ellenére, hogy a magyar néphitben nem jelenik meg a vámpír alakja, mégis világszerte a legtipikusabb magyar (ill. román) mítikus lényként szerepel.

Drakula gróf hihetetlen meséjét az erdélyi népzene csodálatos és sokszínű dallamvilága, az Erdélyben élő népek táncainak utánozhatatlan és egyedülálló virtuozitása varázsolja a mai ember számára is lenyűgöző zenei- és táncélménnyé.

Fotók

Tánc-musical:

Szörényi Levente - Bródy János

KŐMŰVES KELEMEN

A Sarkadi Imre drámája alapján készült rock-ballada azt sugallja, hogy egy mű létrehozásához, akár egy államalakulat felépítéséhez, fanatikus hit kell. Az immár klasszikusnak tekinthető rock-balladát ezúttal a Honvéd Kamaraszínház színészei és a Honvéd Táncszínház táncosai keltik életre, Novák Ferenc koreográfiájával és rendezésében.

Fotók... | Videó1... Videó2...

Egri csillagok Gárdonyi Géza halhatatlan regénye ismét megjelenik április végétől a színpadon. Várkonyi Mátyás és Béres Attila történelmi musicalje az 1997-es Margit-szigeti ősbemutatója után most a Művészetek Palotájában kerül színre 2005 tavaszán a Nemzeti Táncszínház és a Honvéd Együttes produkciójaként, parádés szereposztásban, Novák Ferenc rendezésében.

Fotók...

A Tenkes kapitánya című történelmi kalandfilm meghatározó szerepet töltött be a magyar televíziózás történetében.
Az 1964-ben készült fekete-fehér film - mint a Magyar Televízió első sorozata - annak idején óriási népszerűségre tett szert.
A téma a Rákóczi-szabadságharc idején, Siklós környékén folyó kuruc-labanc küzdelmeket idézi. A főszereplő, a furfangos Eke Máté személye köré fonódó események meseszerűen, sok humorral mutatja be azokat a nevezetes és névtelen hősöket, akik ravaszsággal, magyaros virtussal végül is legyőzik a pipogya labancokat.
Az eredeti forgatókönyv átalakításával "táncosan" jelenítjük meg a film legjelentősebb, legszórakoztatóbb epizódjait, a kor legendás személyeit, zenei- és mondavilágát. Gazdag néptánc hagyományunkon alapuló virtuóz táncokkal teli produkcióban közel hatvan táncos, énekes és zenész közreműködésével ígérünk felhőtlen, szórakoztató előadást.

Alkotók:

Örsi Ferenc forgatókönyve nyomán színpadra írta:
Vincze Zsuzsa 
Díszlet: Tóth Kázmér
Jelmez: Debreczeni Ildikó
Tánczenei szerkesztő: Árendás Péter
Színpadra írta: Vincze Zsuzsa
Dalszövegek: Turczi István
Zeneszerző: Sebő Ferenc

Rendező  - koreográfus: Zsuráfszky Zoltán 
Közreműködnek a Honvéd Táncszínház táncosai és zenészei, valamint a Honvéd Férfikar művészei.

Gyerekeknek:

Zene-bona, Szana-szét

A Honvéd Táncszínház előadása
Közreműködik a Hegedős együttes,
M. Simon Andrea és Chován Gábor

A mai kisgyermekek mindennapjaiban egyszerre megférnek a hagyományos gyermekdalok és játékok, a számítógépes nyelvezet, régi mesék és új történetek, csuhé baba és kindertojás, a körülöttük lévő világ modern elemei. Ezt az új összhangot keressük mai költők gyermekszemüveggel írt, friss verseivel, ritmusjátékokkal, sok-sok zenével és tánccal. Változnak az idők, változnak a gyerekek, változnak a versek. Fecske Csaba, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kukorelly Endre, Oravecz Imre, Tóth Krisztina, egyéni látásmóddal közelednek a mai gyermekek lelkéhez. Egyre eszesebb fiaink és lányaink életét a költészet és a zene gazdaggá és teljessé teheti.
Szerkesztő-rendező: Foltin Jolán és Novák Eszter

Fotók...

Rossa László - Jiling Jácint - Novák Ferenc

LÚDAS MATYI

A debreceni botanikus-költő, Fazekas Mihály kétszáz éves "eredeti magyar regé"-je nyomán készült táncjáték megőrzi ugyan az eredeti történetet - az igazságtevő Matyi hármas kalandját -, ám sok új szereplővel és komikus elemmel gazdagítja a klasszikus mesét. A produkció több mint táncjáték, inkább illik rá a mesemusical megjelölés, hiszen sok mai hangzású dal színesíti az előadást, melyek Novák Péter szerzeményei.

Fotók... | Videó1... Videó2...

Rossa László - Novák Péter - Novák Ferenc

JÁNOS VITÉZ

A Kukorica Jancsiból lett János vitéz kalandos története -Petőfi Sándor klasszikus verses meséje- látványos zenés-táncos mesejátékként jelenik meg a színpadon. A szerzőgárda -saját vallomása szerint "tiszteletlenül tisztelve" Petőfi művét- sok újdonsággal, dalokkal, humoros elemekkel színesítette az eredeti mesét.

Fotók...

Rossa László - Orza Calin, Horváth Zsófia, Novák Ferenc

ORSZÁGALMA

avagy Mátyás király és a cigánylány

Kárpáti Péter azonos című színműve a Csenki Sándor gyűjtötte püspökladányi cigány népmesék alapján készült. Az álruhás Mátyás király és a szépséges, szegény cigánylány különös szerelméről szól, megannyi játékos ötlettel, ha úgy tetszik: mai "poénnal" fűszerezve e páratlan történetet. A bővérű humorral színpadra vitt mesejátékot Novák Ferenc rendezte.

Fotók... | Videó...

Tündérmese
táncjáték gyerekeknek

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Jánoska, aki megelégelte két testvére gonoszkodását és elindult szerencsét próbálni...
Így kezdődik a jó Tündér meséje, akinek segítségével találkozhattok a mókás Aranylúddal, a Papucsszaggató Királykisasszonyokkal és még sok más mesehőssel.
A Budapest Táncegyüttes - nagysikerű "Csipkerózsika" c. táncjátéka után - most ismét a mesék birodalmában kalandozik veletek, ahol megismerkedhettek a népi kultúra legszebb gyöngyszemeivel; sok-sok tánccal és zenével.

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Harangozó-díjas, Érdemes művész
Zeneszerző: Rossa László
A mesét színpadra írta: Vincze Zsuzsa
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Asszisztens: Fitos Dezső Harangozó-díjas

Művészeti tanácsadó: Novák Ferenc Kossuth-díjas

Közreműködik: A Budapest Táncegyüttes tánckara és zenekara

Zenekarvezető prímás: Papp István Gázsa
Tánckarvezetők: Vincze Zsuzsa, Valach Gábor
Zenei vezető: Árendás Péter
Művészeti igazgató: Zsuráfszky Zoltán Harangozó-díjas, Érdemes Művész

 Fotók... | Videó1, Videó2

CSIPKERÓZSIKA

zenés-táncos mesejáték

A közismert Grimm mese színpadi megfogalmazásakor a Budapest Táncegyüttes rendhagyó módon "kölcsön vette" a mesei szüzsét, s az eredeti magyar néptáncok mellett minden elhangzó szöveget, minden felcsendülő dallamot a tradicionális magyar folklórból merített.

A nagysikerű táncjáték CD-változatánál is gondosan ügyeltünk arra, hogy megőrizzük a magyar népmesék formai sajátosságait, saját népmesei fordulatokkal fogalmaztuk meg a mese szövegét.

E nemes "csalással" kívánjuk közelebb hozni gyermekeink szívéhez saját népük lassan elfeledett hagyományait, gazdag népköltészetét, csodálatos tánc- és zenekultúráját. 

Fotók | Videó

Egyéb:

BARTÓK ÚTJAIN

„Mit talált falun, amit mindennél többre tartott?
Egy ismeretlen világot, egy rég elmúltnak vélt
Magyarságot teljes virágzásában…”
(Kodály Bartókról)

Az előadás szándéka Bartók népzenei gyűjtőútjainak legszebb darabjait eredeti szépségükben és hangzásukban a hozzájuk illő tánctípusokkal bemutatni, másrészt az általuk ihletett népzenei indíttatású Bartók művek egy-egy tételét költői tánckompozíciókkal megjeleníteni.

Tételek:

1. „Süss fel nap…”
A gyermekvilág tisztasága, az ifjúkor táncos szertelensége,
játékossága a Gyermekeknek sorozat néhány darabjára

2. Négy szlovák népdal
Szólóének

3. Párok
A táncminiatűrök páros viszonyokat jelenítenek meg különböző
vérmérsékletű és karakterű előadókkal a 44 duó két hegedűre
egy-egy tételére.

4. Szerelemtánc
A lírai hangulat, majd az erőteljes zárótétel az egymásra
találást, a szerelem szépségét, a tánc örömét, lendületét fejezi ki Bartók Román népi táncok c. kompozíciójára.

5. Gyűjtőutakon
Román falvak és a Székelyföld hangszeres zenéjén, táncain
keresztül mutatjuk be azt a kivételes gazdagságot, melyet a két
nép együttélése, folklórjának egymásra hatása hozott létre,
gyarapítva az egyetemes kultúrát.

6. Régi táncdalok
Zárótánc, a Magyar parasztdalok utolsó tételeire, melyben az
Egyszerű népdalok monumentális hatású hangszerelése és
ritmikájának virtuozitása sodró lendületű fináléra ad alkalmat,
megmutatva a teljes tánckar erejét, a többszólamúság zenei és
táncbéli szépségét.

Közreműködnek:

• Ács Bea – zongora

• Dávid Eszter, Mága Iván – hegedű

• Lukács krisztina - fuvola

• Hegedős együttes
   

Alkotók: a Honvéd Táncműhely koreográfusai
Jelmez: Imrik Zsuzsa
Díszlet: Zeke Edit
Népzenei szerkesztő: Ökrös Csaba
Szerkesztő-rendező: Foltin Jolán
Művészeti vezető: Novák Ferenc

Fotók...

MOZGÁSŐRÜLETEK

Látomást, őrületet látunk - sugallja a cím. A táncosok, breakesek, artisták számára ez nem őrület, hanem természetes mozgásformák sokasága. A nézők azonban, akik kényelmesen ülnek színházi karosszékükben, bizonyára sokszor azt hiszik, hogy amit látnak tiszta őrület, káprázat lehet.

Ha lábak szédítő tempóban kopognak vagy csipkézik a levegőt, ha szép leánytestek szinte csonttalan hajlékonyságot varázsolnak mozgásukkal, ha a fiúk a fizika törvényeit megcáfolva forognak a fejükön, ha a levegőben magasan nyújtott szaltót látunk - nem hiszünk a szemünknek. Pedig a sokfajta mozgáskultúrát képviselő fiatal káprázata mögött egyszerű, mély igazság rejtőzik. Több tízezer órányi próba, edzés, öröm és siker, néha megkönnyezett gyötrődés után virágzik ki idegrendszerükben a magabiztos tudás. Mondjuk ki: a test varázslata.

Ez a műsor kései üzenete néhai Karinthy Frigyes szerkesztő úrnak, hogy a Tanár úr kérem "szeren lógó", álmodozó diákjának vágyai beteljesülhetnek. Bár ebben az előadásban néha épp a szerek "lógnak" a repülő testeken.

Fotók...

KÖZREMŰKÖDNEK:

• HONVÉD TÁNCSZÍNHÁZ

• HEGEDŐS EGYÜTTES

• LOMBIK TÁRSULAT breakes világbajnokokkal, művészeti vezetők: Gál Zoltán, Dorogi György

• SZÉCSÉNYI FITNESS MOZGÁSMŰVÉSZETI STÚDIÓ növendékei, koreográfus: Szécsényiné Dr Fekete Irén

• ÁLLAMI ARTISTAKÉPZŐ INTÉZET növendékei, betanító tanárok: Eötvös György, Ócsai erzsébet, Deltai Károly, Molnár László

• VENDÉGZENÉSZEK: Jávori Vilmos (dob), Boros Attila (basszus gitár), Babos Károly (ütőhangszerek), Qcee (szájdob, ének)

KOREOGRÁFUSOK:
Béres Anikó, Hortobágyi Gyöngyvér, Horváth Zsófia, Orza Calin, Ertl Péter, Gombai Szabolcs, Lengyel Szabolcs, Makovínyi Tibor

JELMEZ: Imrik Zsuzsa
FÉNY: Balogh József
ZENEI MUNKATÁRS: Ökrös Csaba
ZENEI SZERKESZTŐ: Rossa László

RENDEZŐ: Novák Ferenc

Kodály Zoltán
Székely fonó

Bár a Székely fonót daljátéknak szokás nevezni, műfaja meghatározhatatlan és különleges, a kottába bejegyzettek alapján "Magyar életkép Erdélyből". Kodály voltaképpen új magyar zenei műfajt teremtett: az erdélyi fonók énekes együttléteiből sajátos egyfelvonásos zenedrámát. Szövege a fonókban énekelt és előadott népballadák, szokások, és játékok füzére, melyet maga a zeneszerző állított össze. A mű egész zenei világa a magyar folklór anyagából bontakozik ki, s míg ott a hangszeres részek kiemelt szerepet kapnak, itt a zenei anyag csaknem egészen a vokális részekre épül. A történet a székely falvak szokásrendjéből szövődött, mely egy székely falu fonóházában kel életre. A Novák Ferenc rendezte produkcióban a Kodály-mű teljes zenei anyagát táncos koreográfiák kísérik, melyek a zenében megjelenő dallamokra, balladákra, játékokra rímelnek.

Fotók...

Szereplők:

Háziasszony: Kovács Annamária (alt)
Kérője: Massányi Viktor (bariton)
Fiatal legény: Cselóczki Tamás (tenor)
Fiatal leány: Cecilia Lloyd (szoprán)
Fiatal leány anyja: Megyesi Schwartz Lúcia (mezzoszoprán)
A nagyorrú bolha: Konkoly Balázs (bariton)

Közreműködik:

HONVÉD TÁNCSZÍNHÁZ

HONVÉD FÉRFIKAR

BUDAPESTI AKADÉMIAI KÓRUSTÁRSASÁG

BUDAFOKI DOHNÁNYI ERNŐ SZIMFÓNIKUS ZENEKAR

JELMEZTERVEZŐ: Imrik Zsuzsa
DÍSZLETTERVEZŐ: Götz Béla

KOREOGRÁFUS: Szűcs Elemér

RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS: Novák Ferenc

VEZÉNYEL: Hollerung Gábor